Az indítványt együtt nyújtotta be négy képviselő: a kormányzó jobbközép Likud párttól Oren Hazan, a közös arab listát képviselő Hanin Zuábi, a balliberális Merec párt színeiben politizáló Iszavi Fridzs, és a balközép Cionista Párt egyik képviselője, Éjál Ben Rúven.
A plénumon jelen lévők - az összes képviselő mintegy fele - egyhangúlag, ellenszavazat nélkül fogadták el javaslatot. Hazan örömét fejezte ki a lapnak, hogy minden frakció támogatta az új törvényt. "Éppen ebben az órában, amikor a terrorhullám nem szűnik, tettekkel kell erősíteni az együttélést" - mondta a képviselő.
"A nyelvtudás valódi hidat épít az országban élő népek közé"- hangsúlyozta. "Ha ismerni fogjuk egymás nyelvét, hidat verhetünk és megérthetjük, hogy egyenlők vagyunk, ugyanazokról az ügyekről beszélünk és ugyanolyanok a hobbijaink" - tette hozzá a likudos képviselő.
Az indítvány a parlamenti szabályok szerint a továbbiakban egy bizottsághoz kerül, majd törvényerőre emeléséhez második és végső, harmadik olvasásban is szavaznak róla az izraeli honatyák.
A héberül tanító zsidó iskolákban eddig is oktatták a gyerekeket arabul, de csak a felsőbb osztályoktól. A középiskolákban a gyerekek jelentős része abbahagyja az arab nyelv tanulását, mivel akkortól az már nem kötelező.
Az Izraelben élő arabok jelenleg a népesség 17,5 százalékát alkotják, ők az 1948-ban, Izrael megalakulásakor az ország területén maradt arab lakosság leszármazottai.
"Ez a törvényjavaslat a fényt jelenti az alagút végén éppen az elítélendő rasszizmus és a polarizálódás jelenségei közepette" - vélekedett Éjál Ben Rúven. Hanin Zuábi szerint a törvény a kölcsönös tiszteletet alapozza meg.
A telepeseket támogató jobboldali Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű pártot képviselő Moti Jogev arra hivatkozva ellenezte a javaslatot, hogy a gyerekeknek nehéz lesz befogadni a tananyagot a tanórák korlátozott száma miatt.